Szeretem a férjem

A lélek dolgai

Kreativitás - ahogy Csíkszentmihályi látja

2015. november 11. 13:45 - Jantek Gyöngyvér

Sokarcú kreativitás

e110-mc-escher-no-110-birdfish-1961.jpgA kreativitás az egyik legizgalmasabb emberi tulajdonság, melynek eredményei, gyümölcsei térben és időben is körülvesznek bennünket. A számítógép, amin ezt a cikket írom, a könyvek és tanulmányok, amik a következő sorokat inspirálták, a villanyfény, ami nélkül naplemente után nem tudnánk dolgozni, a zene, amit hallgatok, a Picasso reprodukció, ami az asztalom felett lóg – mind a kreativitás, eredetiség és leleményesség bizonyítékai.

Tovább
komment

Játékszerészet - Interjú Sebők Judittal, a Fércművek alkotójával

2015. október 23. 23:17 - Jantek Gyöngyvér

383217_285567688145078_1835915272_n.jpgSebők, alias Férc Jutka műhelyében egy macska, név szerint Garbó szunyókál. A garázsból kialakított alkotótérben nem bohém, gyakran művészeknek tulajdonított összevisszaság, hanem otthonos rend fogad. Egy nagy asztal, polcok, állványok ékszerekkel. Innen nőtte ki magát a hobbiként indult Fércművek „játékszerészetté”. Judit angoltanárból lett "hivatásos gombpréselő", második fia születése után váltott, és építette fel lépésről lépésre a vállalkozását. Műhelytitkok következnek.

Tovább
komment

1000 dinnyemag

2015. szeptember 25. 21:37 - Jantek Gyöngyvér

Évek óta figyelemmel követem a Csodalámpa Alapítvány munkáját. Beteg gyerekek kívánságait teljesítik adakozó kedvű emberek segítségével. A klinikán, ahol dolgozom, rendszeresen láttam, ahogy egy-egy beteg gyerek az Alapítvány jóvoltából számítógéphez jutott, amin keresztül akkor is tudta tartani a kapcsolatot a családjával, amikor éppen hosszabb ideig kórházban volt. A legtöbb gyerek laptopot, Xbox-ot, telefont kér, de akad, aki saját otthoni játszótérre, biciklire, vagy valamilyen speciális programra vágyik. Nincs ezzel semmi baj, a kívánságok lényege az, hogy a gyerekek vágyát teljesítse, és jobbá, szebbé tegye a hétköznapjaikat.

Tovább
komment

Jó baba, rossz baba

2015. szeptember 25. 21:16 - Jantek Gyöngyvér

Lassan hat hetes a kisfiam. A várandósság idején nekem szegezett standard kérdések után újabbakra kell nagyjából értelmes és őszinte válaszokat adnom. Ezek közül az egyik, amit nem egyszer hallottam már barátoktól, rokonoktól, boltos nénitől, sőt, még szakembertől is nagyon elgondolkoztatott. A kérdés a következő: „Jó baba?” Tudniillik az alig néhány hete légköri levegőt szívó csöppség, aki azzal van elfoglalva, hogy a 9 hónapnyi kényelem után valahogy alkalmazkodjon ahhoz, hogy szavak nélkül meg kell értetnie másokkal, hogy éppen mit is szeretne.

Tovább
komment

Evészavarosnak lenni menő?

2015. szeptember 18. 00:00 - Jantek Gyöngyvér

Anorexia és bulimia mint életstílus

Az utóbbi időben drasztikus fogyókúrába kezdett a lányod vagy barátnőd, és úgy tűnik, nincs megállás? Vagy esetleg odavan az egészséges ételekért, és hónapok óta magvakon és almán él? Rengeteget sportol, és érdekes módon soha nem éhes a közös családi étkezésekkor? Gyanúsan gyorsan fogy otthon a hashajtó, és egy éjszaka alatt kiürül a hűtőszekrény? Ha több kérdésre is igen a válasz, akkor bizony érdemes alaposabban utánajárni a dolognak, mert lehet, hogy evészavar áll a háttérben.

Tovább
komment

Enni vagy nem enni - létkérdések

2015. szeptember 17. 23:39 - Jantek Gyöngyvér

Anorexia, és ami mögötte van

Bkara_neely.jpgár az evéshez sokféleképpen viszonyulhatunk, azzal talán mindenki egyet tud érteni, hogy ez az életbenmaradás egyik alapfeltétele. Ez eddig viszonylag egyszerűnek tűnik, közelebbről megnézve mégsem az. Korántsem arról van ugyanis szó, hogy reggelente bevisszük azt a patikamérleg kimért  tápanyagmennyiséget, ami biztosítja a napi energiamennyiséget. Étkezünk, nemcsak eszünk. A frissen sült briós ropogós héja, a reggeli kávé zamata, a közös családi ebédek, randevú egy étteremben, mind érzelmeket indítanak be, emlékeket idéznek fel bennünk. Az együtt-étkezésnek minden kultúrában jelentősége van, a különféle evéshez kapcsolódó rituálék beépülnek az adott társadalom életébe, a nemzeti konyha egyedi fogásai az ország ismertetőjegyévé válnak.

Tovább
komment

Szingli menyasszonyok és növényevő férfiak - új trendek Japánban

2015. szeptember 10. 22:18 - Jantek Gyöngyvér

Szingli menyasszonyok és Himono onnák

 Nemrég olvastam egy érdekes cikket arról (Marie Claire, 2015 július, Naomi Harris), hogy egy japán ügynökség (Cerca Travel) új csomagot kínál a hölgyvendégeinek: egyszemélyes esküvők megszervezését vállalják. Nyitólapjukon így ajánlják az olvasók figyelmébe a szolgáltatásaikat:

„Szingli vagy, és nem vagy biztos benne, hogy a közeljövőben férjhez mész, de szeretnél néhány képet magadról egy gyönyörű esküvői ruhában vagy csodás menyasszonyi kimonóban, amíg még szép és fiatal vagy...

…vagy úgy gondolod, nem kell ahhoz elkötelezned magad valaki mellett, hogy menyasszonyi ruhát viselhess...

…vagy már házas vagy, de az esküvőd nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna, és ez bánt…

…vagy éppen túl régen történt mindez, és szeretnél újra esküvői ruhába bújni? Adj magadnak esélyt arra, hogy megtapasztald, milyen érzés hercegnőnek lenni a gyönyörű és bájos Kioto városában!”

traditionaljapanesebride.jpgÉs hogy miben lehet része a hölgyeknek közel egymillió forintért? Az első nap egy ruhaszalonban kiválaszthatják a ruhát, majd a virágossal megbeszélik, milyen csokrot szeretnének. Ezután elviszik őket egy hotelbe, ahol egyágyas szobában (!) tölthetik egyedül az éjszakát. Ha valaki úgy érzi, nem szeretne egyedül vacsorázni, egy koordinátor külön kérésre vele tart, hogy kevésbé legyen ideges (magányos?!). Másnap egy stylist és csapata megcsinálja a „menyasszony” haját, sminkjét, kiválasztják a megfelelő kiegészítőket, és már jöhet is a fotózás. Ezt követően egy tea mellett megnézheti a hölgy a fényképeket, amit később majd meg is kap. És ennyi.

A tavaly júliusban meghirdetett lehetőséggel egy év alatt több, mint hatvanan éltek eddig. Nem olyan nagy szám ez, ugyanakkor a háttérben meghúzódó okokat vizsgálva érdekes dolgokat találunk.

Tovább
komment

Újratervezés mesterfokon

2015. szeptember 04. 20:30 - Jantek Gyöngyvér

Gyereken innen és túl

Ha megkérdeznének, mi a legnehezebb számomra az anyaságban, mostanra elég egyértelmű választ tudnék adni: a korábban megszokott kontroll hiánya. A dolgok már nem egészen rajtam múlnak, minden képlékeny. Nemigen adatik meg az összpontosított figyelem öröme, ahogy a befejezettség érzése is ritka. Félig megevett szendvicsek, kihűlt teák, olvasatlan hetilapok, piszkozatként elmentett ímélek világa a miénk.

Tervezek. Gyerekkorom óta, legalábbis így mesélik. Mindig is szerettem beosztani az időmet, a feladataimat. Persze nem vagyok robot, szívesen lazítok. De akkor esik igazán jól a pihenés, ha rend van körülöttem, ha legalább néhány feladatot elvégeztem. Tipikus szombat reggeli kérdésem, a férjem csak nevet rajta, hogy mi a terved mára? Lehet, hogy a terv csak annyi, hogy reggeli után elmosogatok, eldöntöm, hogy aznap nem főzök, kaját rendelünk, ebéd után pedig elmegyünk sétálni, de nekem akkor is biztonságot ad a tudat, hogy van valami rendezőelv az életemben. A nálam spontánabb emberek számára ez valószínűleg szörnyen hangzik, de talán vannak, akik hasonló cipőben járnak. A terv valahogy összetart, ha eltérek tőle, akkor is van viszonyítási alap, és a lényeg: van eredmény. Sikerélmény, kontrollérzet, az a jóleső érzés, hogy tudom: kezemben tartom a dolgokat.

Tovább
komment

Játszótéri példabeszédek

2015. szeptember 03. 22:04 - Jantek Gyöngyvér

Szemet szemért, biciklit bicikliért

Nem vagyok még gyakorlott játszótérre járó anyuka, új ez a műfaj nekem. Nem is érzem magam igazán otthon a többi anyuka, apuka között, egyelőre kívülálló vagyok, akit kissé gyanakodva szemlélnek a többiek. Időnként szóba elegyedek valakivel, máskor inkább csak figyelek, akaratlanul is belehallgatva egy-egy beszélgetésbe.

A játszótér világa egy mini-társadalom. A gyerekek otthona ez igazán, de a szülők is kialakították a saját életterüket. Ismerik egymást, többnyire egy óvodába-iskolába járnak a gyerekek. Áramlik az információ, megbeszélik a tanárokat, kibeszélik az épp nem jelenlévő szülőtársakat. A nyílt konfrontáció ritka, az intrika annál gyakoribb. Klikkek vannak, barátnők és csendes viszályok. Melltartót nem viselő ösztön-anyák, csinos tűsarkús dolgozó mamik, sportos apák, hétvégi apukák okostelefont nyomogatva. Szóval semmi különös, pont, mint a nagyvilágban.

Tovább
komment
Címkék: gyereknevelés

A gyerekem a karrierem része

2015. augusztus 30. 22:00 - Jantek Gyöngyvér

working-mother.jpgÉvekkel ezelőtt valaki, akit nagyon tisztelek, azt mondta, hogy a gyerekeire a karrierje részeként tekint. Ez akkor nagyon megfogott. A gyerek nem egy zárójel, nem egy vargabetű az egyébként egyenesen felfelé ívelő szakmai úton, nem egy felesleges kitérő, hanem értékes része a karriernek is. Most, hogy már nekem is van gyerekem, és van egy rövid, de számomra fontos és élvezetes munkahelyi múltam, már korántsem olyan egyértelmű, hogy hogyan is tudom a gyerekkel itthon töltött éveket igazán jól és örömtelien kihasználni. Volt egy élet a gyerek előtt, van most egy, és lesz egy akkor is, amikor majd visszamegyek dolgozni, immár anyaként. A karrier, az anyai-, és feleségszerepek igazán harmonikus összefésülése az egyik legnehezebb feladat. Időnként az is felmerül bennem, hogy lehetetlen vállalkozás mindent jól csinálni.

Tovább
komment