Szeretem a férjem

A lélek dolgai

A gyerekem a karrierem része

2015. augusztus 30. 22:00 - Jantek Gyöngyvér

working-mother.jpgÉvekkel ezelőtt valaki, akit nagyon tisztelek, azt mondta, hogy a gyerekeire a karrierje részeként tekint. Ez akkor nagyon megfogott. A gyerek nem egy zárójel, nem egy vargabetű az egyébként egyenesen felfelé ívelő szakmai úton, nem egy felesleges kitérő, hanem értékes része a karriernek is. Most, hogy már nekem is van gyerekem, és van egy rövid, de számomra fontos és élvezetes munkahelyi múltam, már korántsem olyan egyértelmű, hogy hogyan is tudom a gyerekkel itthon töltött éveket igazán jól és örömtelien kihasználni. Volt egy élet a gyerek előtt, van most egy, és lesz egy akkor is, amikor majd visszamegyek dolgozni, immár anyaként. A karrier, az anyai-, és feleségszerepek igazán harmonikus összefésülése az egyik legnehezebb feladat. Időnként az is felmerül bennem, hogy lehetetlen vállalkozás mindent jól csinálni.

Van, aki a napi nyolc óra munka után, előtt, mellett igyekszik megfelelni az anyasággal járó feladatoknak. Egyelőre elképzelni sem tudom, hogy fogom megoldani egy év múlva ilyenkor, hogy 8-ra a munkahelyemen legyek, a gyerek pedig bölcsiben, aztán munka után irány haza, de nem árt, ha van valami a hűtőben (valami egészséges netán). Jó lenne délután még beugrani egy játszótérre, vagy elvinni a fiamat biciklizni, de ez szinte már lehetetlen egy korán sötétedős napon. Ha több gyerek is van, és már nagyobbak, járnak edzésre, zeneiskolába, azt már kész művészet megszervezni. Budapesten még a 30-40 perces utazási idővel is számolni kell. Ja, és az embernek van férje is, meg haza is hozza a munkát, esetleg igénye lenne barátnőkkel találkozni, fodrászhoz menni, olvasni. Arról pedig még szó sem esett, hogy mi van akkor, ha egyik gyerek beteg lesz, orvoshoz kell vinni, vagy bármilyen extra tevékenység közbejön. És igen, tegyük fel, hogy nincs a közelben nagymama.

De ha még sikerül is a praktikus dolgokat mind megoldani valami csoda folytán, mi lesz a minőségi idővel? Az örömteli, önfeledt pillanatokkal? Hogy tudok nyugodtan legózni a gyerekemmel, miközben halmozódnak a feladataim, versenyt futok az idővel, és fáradt vagyok, mert esélyem sincs regenerálódni? Hogy tudom azokat az értékeket átadni a gyerekemnek, amiket szeretnék? Hogy tudom elérni, hogy kiegyensúlyozott legyen, és ne azt érezze, hogy ő egy X-edik elem a hosszú teendőim listáján? És hogy még fokozzuk a dolgot: lehet-e ekkora pörgés mellett értelmes életet élni úgy általában, amiben van a munka mellett játék és élvezet is?

mother_playing_with_kids_0.jpgMások évtizedekig otthon maradnak a gyerekekkel, és teljes idejüket a családnak szentelik. Eggyel kevesebb fronton kell így helytállniuk, de persze marad feladat bőven. Emellett naponta válaszolniuk kell néhány eltévedt ember kérdésére: ha otthon vagy egész nap, akkor mégis mit csinálsz?? És még a főállású anyák érzik értéktelennek magukat, holott ha valakinek fizetni kéne azért a munkaért, ami egy nap elvégeznek, csődbe menne a család. Ilyenkor jut idő a gyerekekre, a háztartásra, elvileg még magunkra is, de azért ez sem csupa öröm és boldogság talán. Egy éve vagyok itthon a fiammal, és bár alapvetően élvezem, szükségem van olyan feladatokra, amik nem a háztartásról és a gyereknevelésről szólnak. Nagyon fárasztó számomra, hogy a házimunka soha nem ér véget, monoton és repetitív. Persze, jó érzés, ha van az asztalon friss étel, és ki vannak vasalva a ruhák, de ez csak egy átmeneti idilli állapot, mert a vacsora elfogy, az edények koszosak lesznek, a ruhák meg gyűröttek. És minden kezdődik elölről. A gyerekemmel töltött idő távolról sem unalmas, viszont jól esik mellette a felnőtt társaság is, és az olyan feladatok, amiknek rövid távon eredménye van. Mert a gyereknevelés hosszú távú befektetés, és még ha mindent jól is csinál az ember, napi szinten érezheti úgy, hogy teljesen felesleges a munkája.

Vagy munka vagy család? Választani kell e kettő között, vagy mégiscsak össze lehet hangolni a kettőt? Bár egyelőre talán ők vannak kisebbségben, mégis vannak olyan nők, akiknek úgy tűnik, minden sikerül egyszerre: anyák, akik megteremtették saját maguknak a lehetőséget arra, hogy rugalmas időbeosztásban dolgozzanak, és a családjukra is elég idejük jusson. Ja, és nem mellékesen még pénzt is keresnek. Beszélgettem néhány olyan nővel, akit az anyaság a munka, karrier területén is inspirált. Váltottak, mert maguk is változtak a gyerekek megszületése után. Új utakat keresnek, ahol remélhetőleg a gyerek ténylegesen a karrier része tud lenni.

Interjúk következnek, olvassátok nyitott szívvel, merítsetek erőt és bátorságot a történeteikből, és persze találjátok meg a saját utatokat a gyerek-férj-munka háromszögben (ami nem remélhetőleg nem Bermuda…).

  1. Interjú: Kopócs Éva - Maminvent
  2. Interjú: egy kreatív trió - Little Factory
  3. Interjú: Petri Barbara - Rhyme Time, Jump&Fun és egyebek
  4. Interjú: Sebők Judit - Fércművek

 

 

komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása